A Veszprémi Waldorf Egyesület EFOP-3.3.7-17-2017-00065 pályázatának segítségével dolgoztuk ki iskolánkban a Jelenorientált Kultműhely Programot a 2017/2018-as tanévben. A következőkben a módszertan megjelenési pontjait ismertetem a pedagógia programunkban (a továbbiakban PP. rövidítéssel).
A JÓK-programmal célunk volt olyan műhelyeket létrehozni és azok tevékenységéhez kapcsolódó eseményeket szervezni, amelyek minden vonatkozást a jelenkor kérdéseihez kapcsolnak. A gimnáziumunk mottója is arra sarkall minket: „Megismerni a világot és benne önmagam” ‒ az a fiatal képes önálló, építően tevékeny felnőtté válni, akiben kamaszkorában sikerül felkelteni és fenntartani az érdeklődést a világ iránt. A „jelenben levés” nagy kihívás a mai kor emberének, de hisszük, hogy megfelelő odafigyeléssel, példamutatással, tanári és szülői összefogással megtaníthatjuk a diákokat rá.
A projekt nevének rövidítése, a JÓK ezen túl arra is felhívja a figyelmet, hogy a világ “jobbításának”, “jobbá tételének” egyéni életcélnak kell lennie. A Waldorf-pedagógia céljai között kiemelten szerepel a szociális kompetencia erősítése, mi ezen túl is keressük az utakat, új lehetőségeket a szociális érzékenyítésre. → PP. 4.3.4., 28–36. o.
A műhely létrehozásában részt vevő pedagógusok elsősorban a humán- és társadalomtudományok, a művészetek, illetve a gyermekvédelem területén dolgoznak, ezért a programban is főként ezekhez kapcsolódó mintákat találni. Tantárgyi szinten a felső tagozatos (azaz gimnáziumi) magyar nyelvi tanításba integráltuk teljes mértékben a programot, ugyanakkor rövid távú célunk valamennyi tantárgyat átitatni a kultműhely szellemével. → PP. 4.3.5.2., 38–39. o.
A Waldorf-pedagógiában fontos szerepe van a valódi életismeret-szerzésre, a tapasztalati úton való ismeretszerzésre irányuló tevékenységeknek. A JÓK-ban célul tűztük ki, hogy a projekt végére az iskolánk gimnáziumi részében az epochák 80%-ában az adott témához kapcsolódó, iskolán kívüli informális vagy nem formális programon is részt veszünk a diákokkal. Az elméleti anyag is élményszerűbb, egyúttal életszagú, megjegyezhetőbb azáltal, ha éppen aktuális kiállításon, koncerten, múzeumpedagógiai foglalkozáson keresztül is találkoznak vele. ‒ Természetesen az általános iskolai életkorban is nagy szükség van hasonló programokra, az alsóbb osztályokban is szorgalmazzuk ezek szervezését.
Támogatjuk a projektalapú oktatás minél szélesebb körben való bevezetését. Alkalmilag sikerült már egyéni és közösségi projekteket megvalósítani, de az EFOP-3.3.7-17-es pályázatnak köszönhetően sokkal tudatosabban dolgozunk ezeken: két új témahét ‒ 11. osztályban erdélyi néprajzi gyűjtőút és a 12. osztályban összművészeti hét ‒ született a programon belül (lásd Gyakorlatok), továbbá rendszeresen szervezünk témanapokat. A hosszú távú, akár több hetes témaprojektek lehetőséget adnak a tantárgyi integrációban való tanításra (vö. Chrappán 1998; Sahlberg 2013), amelyet különösen üdvözlünk, mivel a világban a témák egységként, kerek egészként vannak jelen. → PP. 4.3.1.5., 17–21. o. és 4.3.3.4., 25–27. o.
Egyre inkább élünk azzal a lehetőséggel, hogy az epocháinkon, illetve a szakóráinkon esetenként két-három pedagógus is ott legyen: hisszük, hogy a tanárok érdeklődése, jelenléte példaértékű lehet a fiatalok számára. Ha érzékelik a tanári összefogást, maguk is könnyebben motiválódnak az adott témában való elmélyülésre.
Két innovatív műhelyt indítottunk a JÓK-programban. Iskolánk alapfokú művészetoktatási intézmény, s a diákok, szülők kiemelkedő érdeklődést mutatnak a zenei fejlesztés iránt. A pályázatnak köszönhetően lehetőségünk nyílt kialakítani egy olyan innovációs zeneműhelyt, amely kiszolgálhatja ezeket az igényeket, továbbá lehetővé teszik a tanórákon és azokon kívül az élménypedagógiai módszerek alkalmazását. Pl. A szólóestprojekt összetett pedagógiai munka eredményeként, egyfajta szociális tettként születhet meg. → PP. 4.3.4.2., 33–36. o.
A jelenkor kihívásaira válaszul hoztuk létre a másik innovatív műhelyt, egy médiaszobát. Ezen belül megindult a fotós- és videósklubunk, amelynek keretei között a különböző osztályfokon lévő diákok együttműködésével terveink szerint olyan projektek valósulnak meg a jövőben, amelyek a jelen problémáival (pl. drog- és alkoholfogyasztás, bullying, képernyőfüggőség, manipuláció stb.) foglalkoznak. A médiaszobában történő munkálatokkal célunk a tudatos médiahasználatra való nevelés. → PP. 4.3.4.1., 30–33. o.
Holland mintára szeretnénk bevezettük iskolánkban a tizenkét osztályon átívelő egészséges testtudatra és egészséges párkapcsolatra nevelést. Hoppál Borbála testtudatoktatóval 2018 januárjában kezdtünk együttműködni, amelynek eredményeként kialakítottunk egy olyan programot, amelyben a különböző évfolyamokon az érintett témák a tantárgyak tartalmába integráltan jelennek meg. A létrejött szexedukációs munkacsoport szervezi gimnáziumunkban az évenkénti „tavaszi zsongás” nevű áprilisi témanapot. (Mi indokolja, hogy érdemes tanulnunk a hollandoktól? Lásd Beaumont‒Maguire 2013: 25.) → PP. 6. sz. melléklet, 114–126. o.
Iskolánk integráló intézmény, egyaránt vannak tanulási nehézségekkel élő és kiemelkedő képességű tanulóink. Feladatunknak tekintjük, hogy minden diákunk megkapja az egyéni figyelmet, fejlesztést és tehetséggondozást, és hogy diákjainkat a segítő életmódra neveljük. A „másság” elfogadására rendszeres érzékenyítő programokat tervezünk. A jelenkor kihívásai közül a drogfogyasztás és az internethasználat veszélyeire szeretnénk különös hangsúlyt fektetni. Az informális, például iskolaszínházi foglalkozásként tálalt érzékenyítés mélyebben hat a fiatalokra, mint a formális keretek között tanultak.
A Jelenorientált Kultműhely Program részét képezik olyan közösségfejlesztő versenyek is, amelyek csoportos jellegüknél fogva szintén fejlesztik a szociális kompetenciát. A tematikus kvízversenyek akár tanórai szintre bevihetők, ezáltal kiváltva az összefoglalást vagy a tudásmérést, ugyanakkor nagyobb tömegeket (egyszerre akár több évfolyamot) is meg tudnak mozgatni. A disputaversenyek szintén a tanórákról indulnak, a magyarórák részét képezik, de a tehetségesebb diákok onnan kilépve más iskolák diákjaival is összevethetik anyanyelvi kompetenciájukat, vitakészségüket. → PP. 4.3.5.2., 39. o.
A jelenben kell fejlesztenünk a problémamegoldó gondolkodást, a kreatív készségeket, amennyiben azt szeretnénk, hogy diákjaink a jövőben is megállják helyüket. A pályaválasztás előtt álló fiataloknak vállalkozásepochát vezettünk be a helyi tantervünkbe, amelyben projektkörülmények között gyakorolhatnak. Továbbá pályaválasztási témanappal is rendszeresen segítjük a 11-12. osztályos diákjainkat, amikor különböző szakmák képviselőivel találkozhatnak, illetve olyan programokon vehetnek részt, amelyek az önismeretüket erősítik, ezáltal közelebb viszi őket a felelős, autonóm pályaválasztáshoz, életcéljuk megtalálásához. → PP. 4.3.1.6., 22. o.
Bagladi Orsolya
a projekt szakmai vezetője
Felhasznált irodalom
Beaumont, Karolina‒Maguire, Marcia 2013. Policies for Sexuality Education in the EU. Note. Directorate General for Internal Policies. [Elektronikus elérhetőség: www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/note/join/2013/462515/IPOL-FEMM_NT(2013)462515_EN.pdf Letöltés ideje: 2018. május 20.]
Chrappán Magdolna 1998. A diszciplináris tárgyaktól az integrált tárgyakig. Új Pedagógiai Szemle 48/12: 59‒74.
Sahlberg, Pasi 2013. A finn példa. Mit tanulhat a világ a finnországi oktatási rendszer reformjából? Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest.
